PORFIR

A porfir a magmás kőzetek rendszerének kőzetszövet szerinti csoportja. Olyan alapanyagos (félig kristályos) kőzetszövetű szubvulkáni (kismélységi magmás) és kiömlési magmás kőzeteket nevezünk porfirnak, amik a felszín alatti 5 km-es mélységnél kisebb mélységben alakultak ki, vagy még magmaként a felszínre jutottak. A kismélységi és felszíni gyors lehűlésből következően kristályosodásuk gyors, ezért a kristályok nem alakulnak ki, hanem amorf, úgynevezett üveges vagy hialinos kőzetszövet alakul ki. Ez az alapanyag úgynevezett fenokristályokat vesz körbe. A fenokristályok még a magma első kihűlési fázisában, a földfelszín alatt alakulnak ki, és mintegy úsznak az üveges alapanyagban.

Minden típusú magmából keletkezhet. A kőzetösszetevők alapján a szubvulkáni változatait a nagymélységi magmás (plutonikus vagy abisszikus) kőzetek neveivel különítjük el, a gránitporfirtól az ijolitporfirig, kiömlési változataik nem kapnak külön -porfir nevet.

A kőzetszövet jellemzőiről kapta a nevét egy bizonyos ércesedési folyamat, a réskitöltő, teléres, telepteléres kifejlődésű ércásványok megjelenése. Szkarnos réz- és cinkásványok jellemzőek, mint a kalkopirit, szfalerit, valamint molibdenit, kassziterit.